Love,luck...

Nos,az elmúlt napokban nem írtam.Megbetegedtem, és aligvan erőm bármihez is. Délelőtt lázam volt, és hallucináltam, köhögtem egész nap, és most is csak fetrengek. Született feleségeket nézek.És sokat gondolkozok. Igazából a férfiakon. És itt egy emberre gondoltam. Nem írom le  nevét, mert ez nem publikus. Az a durva, hogy ő nemtudja a blogom címét.Elkérte, de aztmondtam neki, hogy ez egy privát blog. Hát , ez nem igaz.De nem érzem azt a nagy lángolást közöttünk, hogy megosszam vele a titkaimat. És ez már gázos. Nemérzek iránta semmit.Mármint de.Szánalmat, mert egyvalamivel akar megszerezni.Kihasznál, mert tudja, hogy nem fogom otthagyni. Még 2 hete azthittem, hogy boldog vagyok. Miatta.Hogy itttvan ő nekem. De minden nap rájövök, hogy csak szórakozni akarok vele. Semmi komolyat. Amikor egyik nap a hosszabb távú dolgokról beszélt, akkor beijedtem. Már nyáron is Isti képébe röhögtem, amikor azt akarta, hogy legyek a barátnője, de azthittem, hogy változni fogok.Mert akkor nyár volt. De semmit sem változtam. Ez nem baj. Talán majd egyszer. Majd egyszer lesz valaki, aki megdobogtatja a szívemet.Talán...