Hellloka!
Megint keveset jártam fent az utóbbi hetekben. Elég sok dolgom volt, talán érthető is. Meséltem egy ösztöndíjról, amit az EVIME ad kb.4-8 diáknak évente. Ebben az évben én is szerencsét próbáltam, és remek pályázatom alapján (:D) behívtak az interjú fordulóra. Annyira boldog voltam, és rengeteget készültem, hiszen a pályázat megírásakor is 120 %ot tettem bele a dologba. Pesten volt az interjú, és megmondom őszintén nagyon izgultam. Pedig nem kellett volna. Sacival mentünk fel, mert Sackóm felkísért. Ezért örök hálám Sacci, remélem tudod;) Elméletileg 15.20ra hívtak be, de majdnem 40 volt mire sorra kerültem. Ráadásul köhögő roham jött rám, és alig kaptam levegőt. Alapvetően az interjú szerintem elég jól ment, hiszen érdekes dolgokról beszéltem, amik nem mindennapiak egy interjú kapcsán. Eu, környezetvédelem,Haiti, politika, Afrika, háborúk, szegénység. Röviden, tömören ennyi. DE sajnos volt egy kis hibám is, ami miatt azért nem izgultam, mert nem része a dolognak:egy DALÍ kép címe sem jutott az eszembe:S Végülis boldogan jöttem ki az interjú végén, azthittem, hogy jó voltam. Azonban tegnap jött egy levél. Az interjúm alapján nem választottak be a 3. fordulóba. Borzasztóan levoltam törve, de már nem tudok ezen változtatni. Talán jobb is ez így. Ha egy ajtó bezárul, kinyílik helyette egy új. Ezt reggel mondta Titi nekem (köszönöm az ölelést, és sajnálom, hogy nektem sem sikerült), amikor megölelt:) Talán tényleg jobb ez így. Majd kiderül. Ha a sors ezt akarja, akkor a holnapi bulin tegye oda magát, mert szükségem lenne már valakire, akire kb.4 hónapja fáj a fogam:D Jah, és mellékesen sikerült a kresz-vizsgám, tehát nemsokára elkezdhetek vezetni. Ojeee. Hnap pedig buliii ezerrel. Bár nekem már nincs suli. Vagyis jövő héten. Szombaton meg egy órám lesz, talán kibírom. Talán. ;) XOXO