Az emberek olyan furcsák.Képesek olyan dolgokra irigyek lenni, ami tanulható, csak kitartás kell hozzá.Bárki elsajátíthatná, csak gondolkodnia kellene azon, hogy tényleg ezt akarja. Nah, jó, nem is húzom az időt. Az egyik nap ültünk a mekiben, Saci meg én meg Endre. Valahogy feljött a nyelvvizsga téma, és én éppen magyaráztam, hogy még múlt évben, amikor középfokúztam, akkor mivolt a szóbelin. Endre ekkor felnézett és megjegyezte, hogy jéé, én vagyok az a csaj, aki annyira izgult és semmit nem tudott szóbelin. Igen, valahogy leesett az állam, mert 95%-ot kaptam, és a nyelvvizsgám elég jólett. Ez a pasi, akiről szó van, csodásan éli az életét, de üzenem neki, hogy nem jött be a kis fúrása, mert az angol érettségi szóbelim 100%os lett, idegen tanárok előtt. Valahogy csak azt tudom mondani, hogy szánalmasak az emberek. Én miért tehetek róla, hogy elég jól beszélek angolul?? Meg, hogy okoskodtam..nah, szívem, majd hogyha olyan szintet elérsz mint én, akkor magyarázz.Addig meg fogd be. Szánalmas. Jah és azért nem írom ki a nevét, mert okosabb vagyok annál, hogy őt népszerűsítsem.
Irigység
2009.12.07. 17:05 | L Reika | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://reika-lucky.blog.hu/api/trackback/id/tr561580814
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
